Sokáig töprengtem, hogy mivel is vezethetném be ezt az oldalt. Itt a web rengetegében nagyon sok hüllővel, pókkal (csúszómászóval) foglalkozó  oldal található. Sok gondolkodás után úgy döntöttem, mégis belevágok. Talán lesz sikere, de lehet, hogy nem. Azért megpróbálom.

A hüllők iránti rajongásom akkor kezdődött, mikor tizennyolc éve, egy napon betértem egy állatkereskedésbe körülnézni. Éppen egy terráriumhoz léptem, (ami elég magasan volt ahhoz, hogy ne lássak bele) és próbáltam megkeresni a benne lévő ismeretlen lényt. Persze semmit nem találtam. Nagyon idétlenül nézhettem ki, lábújjhegyen nyújtózkodva, amint próbáltam felfedezni, mit is rejt a terrárium, mert még az eladó is felfigyelt rám. Odasietett, és már nyúlt is bele, adta is a kezembe. Idézem: ,,Király piton (Python regius) . Nem bánt!". Ott álltam kezemben azzal az izével, gatya tele... Ez a rémület körülbelül tartott egy talán két percig. Aztán hatalmába vett valami, amit a mai napig nem tudom mi volt. Beleszerettem, rájöttem nem is olyan visszataszító, mint amilyen a köztudatban elterjedt. Sőt jó érzés ilyen különleges nem mindennapi (persze nem kezes bárány) állatkákat tartani, gondozni, megfigyelni.

Köszönetet szeretnék mondani az eladónak, nélküle lehet, hogy nem vesz hatalmába ez az érzés.

Innen már nem volt megállás. Pár hónap elteltével már felnőtt fejjel (ha lehet ezt mondani huszon pár éves emberre), az iskolapadot koptattam heti egy napot kiszakítva az életemből. Hobbiállat tenyésztő és forgalmazó „gyorstalpaló” megnevezéssel tanítottak mindenféle okosságot. Szerencsére a tanfolyamnak volt egy gyakorlati része is a Budapesti Állatkertben, ahol összeismerkedtem sok jó emberrel. Tőlük nagyon sok mindent tanulhattam. Mondhatom barátságok is kialakultak, aminek köszönhető, hogy hamarosan már rendszeresen jártam be a kertbe, az akkori éjszakai házba állatot gondozni. Egy kicsit „kengurus” lettem. Ugyan is így hívták akkoriban az éjszakai ház legénységét.

Történt egyszer, hogy a kollegák vicces kedvükben voltak, pedig esküszöm, nem ittak alkoholt. Ezt akkor vettem észre, amikor munka után hazaérve a táskámból kaparászás hallatszott. Igen nem viccelek, egy kilyuggatott tetejű salátásdobozból szeretett volna kikéredzkedni egy háziegér ( Mus Muskulus). Becsomagolták nekem, hátha örülni fogok. Mit ne mondjak kellett pár perc, amíg megértettem, hogy mi történhetett, de mikor az akkor még picurka gyerekeim meglátták, hamar eldőlt a cincin sorsa. Ebből nem lesz kígyóeledel. Sőt hamarosan már párja volt neki, ami megalapozta a rágcsálótenyészetem kezdetét.

                                       Egér (Mus musculus) 

Egy lépés választott el az átlag 1000 egyedszámú kis házi tenyészettől. Sorban érkeztek az új kis rágcsálók.

• házi patkány (Rattus rattus)
• roborovszki törpehörcsög (Phodopus roborovskii)
• szíriai aranyhörcsög (Mesocricetus auratus)
• dzsungáriai törpehörcsög (Phodopus sungorus)
• csíkos fűegerek (Lemniscomys)
• lemming (Lemmus lemmus)
• egyiptomi ugróegér (Jaculus jaculus)
• afrikai törpeegér (Mus minutoides)
• mongol futóegér (Meriones unguiculatus) több színváltozat
• tengerimalac (Cavia porcellus)
• afrikai ecsetfarkú pele (Graphiorus murinus)

afrikai törpeegér (Mus minutoides)